2013. január 28., hétfő

Az első nap az iskolapadban

Ez is elérkezett egy héttel azután, h fölszálltam a Stockholmba tartó repülőre ma bizony tanórákra kellett mennem. Elöljáróban annyit, h itt úgy működik a rendszer, h az első két hétben megnézheti az ember, h melyik óra milyen, szimpatikus-e a tantónéni ill. a követelmények, és csak ezután kell véglegesíteni az órarendet. 

Délben kezdődött az első órám: English for Special Purposes. Egy tündéri észt néni tartotta, akitől ma megtanultam, h az észtek csak akkor gyorsak, ha a téli hidegben kint kell gyalogolniuk, egyébként mindent csak szépen lassan... Igazából sok hasznosat nem csináltunk, de már túl vagyunk a bemutatkozáson (a kb 23  fős csoport fele finn), és megnyugtatott, h nem kell azon paráznom, h nem sok közöm van a gazdasági tanulmányokhoz, pedig ugye ez az óra vmi business english féle akar lenni.

A második órám... hahh.. na az egy élmény volt. Environmental chemistry (~vmi környezeti kémia). Kezdjük azzal a dolgot, h nem volt elég hely a teremben, ezért hátul egy kb 2 méter hosszú padon zsúfolódtunk össze öten, aztán 15 perc után angolról észtre váltott az orosz tantónéni, és közölte, h sorry, de az előadások észt nyelven zajlanak majd, de a 4 gyakorlatot az erasmusosoknak megtartja majd angolul. Majd meglátjuk mi lesz ebből...

A mai utolsó órám 6-kor kezdődött: Estonian Language and Culture (~észt nyelv és kultúra). A tantónéni nagyon aranyos, az észt nyelv meg továbbra is nagyon cuki. Imádom hallgatni, tök kis dallamos. Azért van egy nagyon hülye magánhangzójuk, ami vmi olyasmi kiejtve, mintha az ember ö-t akarna mondani úgy, h közben az "i" kiejtésére húzza szét a száját. De annyira nem gáz, mert a legnagyobb észt sziget, Saaremaa lakói sem tudják kimondani :D

Ezek után pedig jöhetett egy jó kis vacsi az óváros III Drakoon nevű hangulatos éttermében, ahol csak gyertyafény világította meg a tereket, észt népzene szólt a háttérben, viszont mágikus kártyával lehet fizetni, hiszen itt az utolsó szakadt kocsmában is fizethet az ember kártyával. Kipróbáltuk, h milyen az az elk soup ~ jávorantilop leves (?), amihez különböző töltelékű péksütikből lehetett választani, pl. répás, káposztás, háziállatos (nem mertem ilyet kérni, mert a háziállatról én egyből a kutyára, macskára asszociáltam)..., végül vmi vadállatos husival töltöttet választottam. 

balról jobbra: Guillaume, Lisi, Camille, én

ezt a képet a netről loptam, csak h jobban átérezhesse mindenki a hely szellemét

Mellesleg így egy hét elteltével vmi furi érzés fogott el ma délután. Csak üldögéltem, néztem ki a fejemből... Most már vmivel jobb a helyzet, de még mindig nem érzem magam a toppon. Pedig nem lehet különösebb okom panaszra. Az emberek cukik, a hely jó, túl vagyok az első sulinapon, ami szintén egészen jó volt, ahhoz képest, hogy suli, de vhogy akkor sem az igazi a helyzet. Azt hiszem most kezdem felfogni, h ez nem olyan, mint otthon, h 2-3 hetente nyugodtan hazakeveredhetek, v kb bármikor kinyafoghatok egy találkát és egy ölelést a barátomtól :) No, de tényleg, a helyzet tök jó, és szeretek itt lenni. A tegnap esti kis parti is jó volt a negyedik emeleten... Tanultam új kártyajátékokat ill. vmi dobókockával játszható (természetesen ivós) játékot is... Csak úgy zengett a folyosó a nevetéstől :D

Oh és így zárásképp két angol nyelvű videó, amiből kiderül, h Észtország egyáltalán nem javasolt, ill. h a magyarok bizony észtek, akik úgy döntöttek, h magyaroknak nevezik magukat. Have fun :D

  1. A tourist guide: Estonia according to Estonians
    http://www.youtube.com/watch?v=f1M-7_GhfD4
  2. Europe according to Estonians
    http://www.youtube.com/watch?v=WUgqXGu_gTQ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése