Az első nap Tallinnban

Még mielőtt rátérnék az első Tallinnban töltött napra, azért elmesélném a kompon töltött este folytatását:
Mire megírtam a blogbejegyzést, és feltöltöttem a képeket, már nem is éreztem semmit az elfogyasztott alkoholból, és álmos sem voltam, úgyh elhatároztuk, h megnézzük milyen a buli. Egészen pofás kis partihely volt, bár mit vár az ember egy félluxuskompon. Én jól éreztem magam nagyon, és aki ismer, az tudja, h már a Drönkbe leérkezve három lépés után is riszálni akarok, szóval nem riasztott el az sem, h Márkkal kb mi voltunk az átlag életkor, mert 15-től 30+-ig elég vegyes volt a társaság. Am meg ezek az északi népek tök kettyósok: a kiscsajok egyszál kis semmikben riszáltak! :O bár gondolom utcára már nem mennek ilyen ruhában.

csak ilyen jeges volt körülöttünk a tenger
(Márk meg is állapította, h most már érti, h a Titanicban miért nem úszkáltak el a népek)

No, és másnap reggel bizony már Észtország partjainál hajóztunk, mire a reggeli tesz-vesz és összepakolás után felmentünk a fedélzetre. Am nem gondoltam volna, de aznap reggel jobban izgultam vmi miatt, mint amikor elindultuk Budapestről. Talán akkor még csak ilyen "nyaralni" megyek érzés volt bennem, most viszont arra a helyre érkeztem meg, ahol az elkövetkező ~ 4 hónapot fogom tölteni.

és íme ez a kép fogadott minket

majd egy kicsit közelebb érve az új és az óváros szépen egymás mellett :)

Aztán a kikötőben összeszedett minket Márk tutora, Anastassia, és eltaxiztunk az Academic Hostelbe. Íme, itt fogok lakni:

 Miután körbevezetett minket az egyetemen nagyvonalakban, végre megebédelhettünk. Vmi rakottkrumplihoz hasonló dolgot ettem főfogásként, és azt kell mondjam finom volt. No de evés közben igen vegyes érzelmek kavarogtak bennem. Íme a szoba ablakából a "táj":

Igen, mindenki nagyon jól látja, ez bizony elég szocreál... és az elmúlt 23 évem során nem nagyon kellett hozzászoknom ehhez a látványhoz. Hajdúsámsonban ilyen ugye nincs, Debrecenben sem azon a részen töltöttem időm nagy részét, ahol paneldzsungel van, Budapesten meg szintén nem. Ráadásul ekkor még egy szobatársam sem volt, és egy kicsit elfogott az úristen-mi-lesz-itt-velem érzés. 

Aztán megérkezett az első lakótársam. Ja a közérthetőség kedvéért úgy néz ki egy "flat", hogy van egy közös étkező-konyha, ahonnan nyílik a wc, a fürdőszoba, és 2 db kétágyas szoba. Szóval megérkezett Elisabeth, egy osztrák lány, aki nagyon aranyos, és mindjárt jobban éreztem magam :) Kipakolás után összeszedtük a két Márkot, és elmentünk boltba. 

Tapasztalatok:

• ugyanolyan trolik vannak, mint Pesten, sőt a debrecenivel még a szín is azonos:

 

• itt nincs normális kenyér, pááánik! :D najó, lehet van, csak mi nem találtunk
• az árak hasonlóak, mint otthon, viszont az elektronikus kütyük sokkal drágábbak
• a svédekhez hasonlóan az észtek sem takarítják a járdákat
• azt észt söröket kétféle méretben lehet vásárolni:  0,5 l és 0,568 l = 1 pint! természetesen meg kell kóstolni a helyi ízeket, és akkor már olyat, amit otthon nem kap az ember: 1 üveg (pint természetesen) Alexander Suur, amit Tartuban készítenek, és elvileg szerveznek majd oda kirándulást

Hazaérkezvén kiderült, h megérkezett a szobatársam, Gabriela Csehországból. Azt kell mondjam szépen összegyűlt a szomszédság: egy cseh, egy osztrák és egy magyar. És elvileg jövőhéten érkezik majd egy francia lányzó. Am tök jó, mert ha veszek föl német és francia órákat, akkor lesz, aki majd segít :P

első itteni vacsi: a két Márk és Elisabeth

Vacsi után átjött két cseh lány és még egy magyar srác. Trécselgettünk, pálinkát kóstoltunk, bár a legtöbbeknek már van tapasztalatuk a pálinkával, és nem igazán rajonganak érte, és nem is tudom miért... :D

Este pedig egy rövid időre hatalmas pelyhekben hullott a hó. Nem vitt rá minket a lélek Gabrielával és Elisabeth-tel, h kimenjünk, de aranyos volt látni az ablakból, ahogy (talán) koreai lányok játszottak, akik valszeg még sohasem láttak havat :) 

Köszönetnyilvánítás: Sinka Áginak köszönjük a szilvás Unicumot, amit Elsiabeth-tel megkóstoltunk (apropó, ha vki meglátogatna, akkor az nyugodt szívvel hozhat ilyet :P)

Ennyi volt a móka mára, 10:28-kor zárom soraimat a konyhában üldögélve a Szabitól kapott plédbe burkolózva :)
Még vmi: a mai blogbejegyzést anyukámnak ajánlanám, aki tegnap ünnepelte 18. szülinapjának n+1. évfordulóját. Ezúton is boldog szülinapot kívánok!