Chill Out Baby

Jelenlegi hangulatom jellemzésére következzen egy dal és egy kép:

Hahh, egyedül, végre! Már otthon is éreztem úgy néha a koliban, h megfulladok, h folyton van vki a szobában, és soha nem lehet az ember egyedül, de azért ott egy-két hétvégén előfordult, h egyedül voltam. Ezzel szemben itt január 21. óta nem volt olyan este, h egyedül aludtam volna egy szobában. Najó két estétől eltekintve, amikor Gabi Vilniusban volt, de a "lakásban" akkor sem voltam egyedül. Most azonban vééééégre valahára egyedül lehetek kicsit. Azt csinálok, amit akarok, akkor, amikor akarok, és nem kell senkihez sem igazodni, de jó is lesz ez a pár nap :) Az indok pedig, h a többiek ma (péntek) reggel elindultak Szentpétervárra, és majd kedd délután érnek haza.

Na de kezdjük a vasárnap délutánnal:

2013. április 7. 20:13 hullik a hó, a táj pedig mint vmi alacsony-költségvetésű elcseszett romantikus film záróképe: szocreál épületek, gyönyörű havas fák és rózsaszín felhőtakaróval borított ég. De azért el kell ismernem, h szép :)

kilátás az ablakból - itt még éppen csak elkezdett rózsaszínné válni az ég

fa és további szocreál meg koli épületek

A hétfői nap kiemelkedő eseménye, h elmaradt az észt óra, pedig nagy nehezen bevonszoltam magam a suliba 6-ra, h na akkor én most hejjjde sokat fejlődök, és egy lépéssel közelebb kerülök ahhoz, h ne adjanak el észtül, de sajnos eme terveimet a tantónéni hiányzása keresztbe húzta. Bár az igazsághoz hozzátartozik, h ha az eladatásomtól tartok, akkor valószínűleg inkább oroszt kéne tanulnom, mert az "egészségedre" és az "adjon nekem, kérem, 200 gramm vodkát" (azért merje bárki is azt mondani, h nem hasznos dolgokat tanultam Aputól) kifejezésekben kimerülő orosztudásommal azt hiszem hamar egy svéd kuplerájban találhatom magam, ha rossz környékre tévedek :D

Oh, igen, ha már nyelveknél tartunk, akkor eldicsekszem vele, h a második német dolgozatom 5+ lett... hihetetlenül jó vagyok :P

Kedden pedig francia óra, ismét szórakoztató, jó hangulatban, sokat beszéltünk. Éééés, h még büszkébb legyek magamra, elkezdtem rendesen ismételni, szóval most már csak az kéne, h elkezdjek az itteni sok franciával is az anyanyelvükön beszélni, de annyival egyszerűbb angolul :/

Gondolom most már vége a nótának, szóval jöhet a következő nagy kedvenc:

Hétfő este megpróbáltunk előrelépni az április végi kelet- és délészt kirándulásunkkal kapcsolatban, de nem sok mindenre jutottunk, úgyh kártyázásba fulladt az este. :D És megdöbbenve konstatáltuk, h kis csapatunk egy része (köztük jómagam is) már csak 6 hetet tölt hőn szeretett ideiglenes új hazánkban. Hogy repül az idő! :O Na de lépjünk tovább...

Szerdán a Public Speaking órára ezúttal nem kellett készülni semmivel, mert órán csoportokban dolgoztunk, és aztán a csoportmunka eredményét kellett prezentálni. Most képzelhetitek milyen heves beszélgetés alakult ki a csoportunkban, amit 3 finn és én alkottunk. Najó, azért az igazsághoz hozzátartozik, h a finn lány képes lyukat beszélni a hasadba, ha olyan a téma, az egyik "finn" srác pedig olyan fekete, h a "kókuszgolyós" reklámban übereli a srácot. Ha valaki nem emlékezne, erről a reklámról beszélek: 

örök klasszikus :D

Ó, igen, ha már ilyen arcoskodós hangulatban vagyok (azért a beképzelt mérnök énem még megvan :P): kiosztotta a tantónéni az előző két beszéd során született értékeléseket. Mindkettő A (~5) osztályzatú lett, kevés megjegyzéssel a lapon, de az "excellent" (~kiváló) és well prepared (~jól felkészült) szavak szerepelnek. :)

Szerda este pedig elérkeztünk az eheti szerencséshez, aki főzhetett a csapatnak. Chencan, a kínai lányzó vendégelt meg minket. Valószínűleg életünkben először ettünk igazi kínai kaját :D Ja igen, ezt eddig lehet nem meséltem, de Matejnak van egy új szobatársa. Kínai a srác, rettentő hallgatag, sokáig a nevét sem tudtuk. Őszintén szólva még most sem vagyunk benne biztosak, de vmi "wéjcsen" hangzású, szóval nemes egyszerűséggel magunk között csak Bobnak hívjuk, mert a "csájníz gáj" mégsem annyira korrekt politikailag. Chencan szintén kínai, tök nyitott, és iszonyat sokat beszélő leányzó, és az ő lakótársa Meng, a másik kínai leányzó, akinek már elég sokat fejlődött az angoltudása, de még mindig marhára koncentrálnom kell, h megértsem, mit is akar mondani.

aznap esti vendéglátónk, Chensan lelkesen lapátolja a tojásos rizst :)

és íme az IGAZI kínai vacsi. Nagyon fini :)

és ha már kínai vacsi, akkor persze tea :)

A vacsi előtti lelkesedés, h az utolsó trolival elmenjünk bulizni az elfogyasztott étel mennyiségével fokozatosan csökkent. Elkezdtünk keresni vmi "új" szórakozóhelyet a neten, mert ugye mindig ugyanazt a néhány clubot és bárt látogatjuk, de nem jártunk túl sok sikerrel, meg hát a jó kis fahéja-nem-tudom-milyen-fűszeres husi és rizs meg káposzta azért elnyomta a csapatot, szóval amolyan magyaros megfontolásból, ha már nem sikerült semmi újat találni, a megszokott helyre meg nincs kedvünk menni, szépen otthon maradtunk. Ennyit a szerda esti buliról :D

Csütörtökön felkerekedtem, h na most beza veszek vmi fülvédőt v sapkát (mert ugye a cuki lila sapimat "elcseréltem" a Dublinerben egy guinesses korsóra, a sarkvidéki sapi meg már mégiscsak túl meleg lenne). Az eredmény kiábrándító: fülvédő v sapka sehol, de tavaszi cipő sincs. Lehet venni akciósan télicsizmát v  borsos áron kisszandát és papucsot. Ezek után felmerült bennem a kérdés, h itt nincs tavasz, és a hótaposót lehet egyből tangapapucsra váltani? Remélem hamarosan kiderül.

Breaking News: az idei év első legyét most tereltem ki az ablakon! TÉNYLEG ITT A TAVASZ! :D

Mára (péntek) azt terveztem, h tesi után majd bemegyek a városba, és kontrollált körülmények között jól elveszek az óvárosban bámészkodva ill. az üzletekben fülvédő után kutatva, de ugye ember tervez... Esős trutyi időben meg a fenének se volt kedve kimenni, de legalább a sport központba eljutottam :)