Hullámzó tenger

No vegyük szépen számba, mit sikerült összealkotni Helsinki óta.

2013. május 4., szombat. Délelőtt masszív végigalvása, majd délután elmentünk sétálni egyet a Kadrioru Parkba, ill. a tengerpartra. Már akkor is gyönyörű napsütéses időnk volt, úgyhogy leültünk kicsit a KUMU elé napozni, majd sétáltunk egyet a tengerparton, ami most már végre tényleg nem volt befagyva. Hamarosan itt az ideje, hogy fürödjek is benne egyet, mert hát mégsem mehetek haza úgy, hogy nem mártózok meg a Balti-tengerben. Aztán szépen beültünk egy bárba: kávé, sör, vízipipa, napsütés, chill :)

A KUMU (művészeti múzeum) előtti KUNST feliratból csak UNS maradt

hullámzó tenger!!! :D :D :D

Este egy rövid készülődés után megcéloztuk a Casablanca nevű clubot, mert hogy ugye ott még nem jártunk, és érezve a félév végének közeledtét pánik szerűen próbáljuk pótolni az ilyen hiányosságokat. Szóval FIZZ SPRING BREAK party, ha már a tavasz is egyértelműen itt van. Maga a hely egészen tetszetős, és végre táncolhattam egy nagyot :)

sok erasmusos :)

magyar csoportképnek indult gruppikcsör

2013. május 5. vasárnap. Semmi említésre méltót nem bírok feleleveníteni. Azt hiszem ismét sikerült masszívan átaludni a délelőttöt, aztán nem tom. Talán tanulgattam némi németet meg franciát. Jajj meg persze beszélgettem anyukámmal, ha már egyszer Anyák Napja volt! :)

2013. május 6. hétfő. A napi meghatódást és kiakadást egyben az angol óra produkálta. Az egyik kínai leányzó felelt éppen, és a tantónéni úgy ítélte, hogy az előadott kis beszédének a szerkezete 3-t ér, míg a kiejtése miatt egy 2-t akart neki adni. Teljesen felháborodtam a dolgon, és ezen véleményemnek hangot is adtam, amit a teljes csoport támogatott is, úgyhogy végül kiharcoltunk neki egy 4 és 3 kombinációt, amit részemről még mindig igazságtalannak tartok, de már ez is vmi. Szegény lány pedig annyira meghatódott, hogy az egész csoport egy emberként állt ki mellette, hogy elpityeredte magát, és az óra hátralevő részében ott szipogott mellettem. Én is tökre meghatódtam :)

Este vmi "Éjszakai Dalfesztivál" volt a Szabadság téren, amit semmiképp sem akartunk kihagyni, úgyhogy a 8-ig tartó utolsó észt óra után szépen trolira szálltunk, hogy megnézzük, mi is zajlik a központban. Képriport következik:

Gyülekező fiatalok, sokan itallal, a jobban felkészültek vízipipával, zászlókkal

a templommal szemközti dombocskán is gyülekeznek az ifjak

itt még csak "páran" lézengtek

este 21:17, teljes nappali világosság és +13°C

Academic Hostel 503-as szoba :)

este negyed 11 körül azért már voltak páran, és közben zajlik a koncert

észt dalok, sokan énekelnek, a hangulat egészen magával ragadó 

2013. május 7., kedd. Németet és franciát tanulgattam, majd este 6-tól ~18 perc alatt megírtam a 60 percesre tervezett francia dolgozatot. A tantóbácsi megkérdezte, h biztosan beakarom-e már adni, de igazából nem sok egyéb írnivalóm volt, meg már így is átnéztem kétszer, szóval egy bájos orövoár után kilibbentem az ajtón, majd elégedett mosollyal és egy zacskó tejjel tértem haza, hogy "kipihenjem a nap fáradalmait", blogot írjak, és filmet nézzek, készüljek a másnapi német dolgozatra, ill. összedobjak egy rövid felvezető beszédet, amivel beharangozom a Nyilvános beszéd órán érvelő beszédet tartó csoporttársamat.

2013. május 8., szerda. Déltől Nyilvános beszéd, Anthony beharangozása, majd lelkes figyelés 3 órán keresztül 30 perc szünettel, amit a napon üldögélve töltöttem egy szál pólóban és kisszoknyában. 3-tól 4-ig sűrűn rádöbbentem, hogy nekem adóbevallást kéne csinálnom, majd 4-től megírtam az utolsó német dolgozatot, amit szintén ötös lett, szóval ezzel sikerült letudnom a németet is. 6 (német) + 3 (francia) kredit már zsebben :) 

Én voltam az utolsó, akinek a tantóbácsi még helyszínen kijavította a dolgozatát, úgyhogy volt lehetőség még beszélgetni egy sort. Anno a legelső órán megígérte, hogy elmeséli majd, milyen kapcsolata van a magyarokkal. Erre most került sor. Hosszú elemzés, és a családfa felvázolása után eljutottunk odáig, hogy bizonyítottan (!?) a felmenői között tudhatja Mátyás királyt!?!? A továbbiakban én ezt nem kommentálnám, de rózsaszín leányos álmaimban jó azzal a tudattal élni, hogy egy olyan embertől tanultam fél évig németet, aki a naaaagy Mátyás királyunk leszármazottja :)

Este egy újabb tallinni clubot sikerült kipipálni a listán: Hollywood. Hallomás alapján elég puccos hely, drága piával és borsos belépővel, viszont aznap este Ladies' Night volt, szóval ingyen mehettünk be, amit mindenképp ki akartunk használni. A puccosság előérzete már az épület homlokzatát megpillantva is megvolt:

No de azért nehogy alapozás nélkül induljunk: vodka game! Hevenyészett magyarázat: pakli kártya egy tál körül körberakva. Minden laphoz tartozik vmi feladat. A játék lényege persze a moderált alkoholfogyasztás. (Moderált alatt mindenki értsen azt, amit szeretne.) A középen lévő tálba az első 3 király kihúzása alkalmával a játékos italának egy részét beleönti, majd a 4. királyt húzó szerencsés megissza a tál tartalmát:

a tál tartalmának elfogyasztása

Vissza a Hollywoodba. Maga a hely tényleg nagyon jól néz ki, és  az italok árára tett megjegyzés is beigazolódni látszott, de azért én kitartottam zárásig, hogy aztán  a hajnali esőben átsétálhassunk a fiatalok közkedvelt buli utáni reggelizőhelyére, és megehessünk egy jó kis pizzát, amíg az első trolira várunk. Amúgy nem gondoltam volna, hogy ennyire jól tud esni az eső illata. Rájöttem, hogy hónapok óta nem éreztem ezt az illatot, és most valahogy annyira kellemesnek tűnt a clubból kilépve a friss levegőre a szemerkélő esőben. Persze ehhez az is kellett, hogy ne legyen velőig hatoló hideg. Szoknya, blúz és kiskabát pontosan elegendő volt a kellemes közérzethez. :)

2013. május 9., csütörtök. 

Május 9., csütörtök. Itt a tavasz... mit tavasz? NYÁR!!! 26°C, gyönyörű napsütés, egy szál kisszoknyában és toppocskában lehet odakint császkálni!!! Kell ennél több??? 

Igen igen igen!!! Ez az, ami már marhára hiányzott. Kiülni a napra, hallgatni a barkasból szóló észt gay rockot, pihentetni a szememet a napozó fiúkon és várni, h elkészüljön a mosás. Gyönyörű :)

Este újabb kulturális élmény (vagy nevezzük inkább sokknak) ért. Felmerült az ötlet, hogy menjünk el kínai étterembe. No a mi drága kínai barátosnénk egyből úgy érezte, hogy akkor majd ő jól megmutatja nekünk, hogy hogyan is működik ez az étterembemenés dolog kínaiéknál, és minket balga európai népeket majd jól bemutat a kínai kultúrának. Ezt úgy tessék elképzelni, hogy a pincérnőt kb. lehülyézte, velünk közölte, hogy már pedig közösen KELL kaját rendelnünk, és meg KELL osztanunk egymással, és ő szépen rendelt közösen a csapatnak. Aki ismer, az tudhatja, hogy az ilyesmit nem igazán viselem jól. Mármint nem azt, hogy meg kell osztani a kaját, azzal még meg is békélnék, bár az étel szent és sérthetetlen, és akivel megosztom a kajámat, az vegye marhára nagy megtiszteltetésnek, de az ilyen parancsolgató és lekezelő stílustól kinyílik a bicska a zsebemben. Végül a jelenlévő 8 emberből 5-en "közösködtek", 3-an pedig úgy döntöttünk, hogy akármennyire nem kínai mentalitást tükröz, de azért mi csak magunknak rendelünk. Így döntöttem el, hogy én soha többé ilyen agresszív kínaival kínai étterembe nem megyek!

De igazából még ez sem veheti el a jókedvemet hosszú távon, hiszen itt a tavasz/nyár. Minden virágzik és zöldül, nem fagy le a lábujjunk városnézés és buszravárás közben, érezni az eső illatát, és hullámzik a tenger! 

Ez lett volna az elmúlt hat nap, a hetediket (azaz a mait) pedig majd elmesélem legközelebb ;)